český हिन्दी ภาษาไทย 中国 Dansk Deutsch English Español Français Italiano ελληνικά 한국의 magyar Malaysia Nederlands Português Român Slovenský Svenska Türkçe
Veszélyt jelző piktogram nélküli oldószerek, CMR-helyettesítő anyagok, mezőgazdasági oldószerek, ökooldószerek, zsírtalanítók, tisztítószerek, hígítók, feloldószerek, eltávolító szerek francia tervezője és gyártója.
Edition du : 29/08/2023 14:15

 

SDS

(Biztonsági adatlap, Safety Data Sheet)

 

SZABÁLYOZÁSI HÁTTÉR

 

Az SDS-ek minden vegyi anyagra, keverékre és készítményre kiterjednek. Ezeket az oldószerek és zsírtalanítók gyártói vagy forgalmazói állítják ki, és a felhasználóknak, a foglalkozás-egészségügyi orvosoknak, a munkáltatóknak, a munkavállalóknak, a megelőzéssel foglalkozó szakembereknek és a CHSCT tagjainak szólnak. Meg kell felelniük a 2006. december 18-i 1927/2006/EK REACH-rendeletnek és az ATP.10 CLP 2017/776 EK-GHS rendeletnek.

 

A 2015. június 1-je előtt közzétett vagy elküldött SDS nem felel meg a rendeletben foglaltaknak. Ezenkívül az SDS-eket kezelni kell, azaz a felhasználót tájékoztatni kell az előírásokban vagy magában a termékben bekövetkezett változásokról.

 

__________________________________________________

 

BIOLÓGIAI SZÖKŐKUTAK

 

Biológiai szökőkutak:

A biológiai szökőkutak használata iránt nagy érdeklődés mutatkozott, mivel elméletileg nem generáltak ipari hulladékot. A biológiai szökőkutak azonban nem képesek mindenféle szennyeződést eltávolítani, és tilos a benzin, a gázolaj, a hígítók vagy a festékek jelenléte, mivel ezek elpusztítják vagy gátolják a mikroorganizmusokat. Egy egyszerű áramkimaradás képes kellemetlen szagokat okozni. A fürdők lecserélése megfizethetetlenül drága, 700-900 euróba kerül, és néha évente többször is el kell végezni.

Ráadásul jelenleg nem létezik a biológiai szökőkutakra vonatkozó szabályozás.

 

A felelősség a közjog hatálya alá tartozik. A rendelkezésre bocsátott mikroorganizmusok populációinak, nemeinek és fajainak használatával kapcsolatos veszélyekért kizárólag a felhasználó tartozik felelősséggel.

 

Azonban nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű tudományos vizsgálat az összes felhasznált mikroorganizmusról.

A környezetben található mikroorganizmusok beszennyezhetik a szökőkutakat.

A biológiai szökőkút létrehozásakor telepített nemzetségek és fajok idővel nem mindig ugyanazok, és arányuk is változhat az idő múlásával.

Fennáll továbbá valamilyen biológiai kockázat immunhiányos felhasználókra való átvitelének kockázata is.

 

Lásd: www.inrs.fr ND 2304 a zsírok biológiai lebomlását biztosító szökőkutak mikrobiológiai flórájának nyomon követése

 

Lásd: www.inrs.fr a zsírok biológiai lebomlására szolgáló szökőkutak kockázatértékelése.

 

1 táblázat A biológiai kórokozók besorolása fertőző kockázati csoportokba

„Egyértelműen megállapításra kerül, hogy a felhasználó feladata a saját kockázatértékelésének elvégzése, és a felhasználónak hozzáféréssel kell rendelkeznie az alábbi információkhoz”

  • A folyamat során felhasznált mikrobiális törzsek pontos beazonosítása.
  • Az egyes biológiai ágensek potenciálisan patogén hatása.
  • Az egyes patogén ágensek fertőző dózisa.
  • Az eljárás során elért baktériumkoncentráció.
  • A kórokozó szervezetbe történő bejutásának útvonala (emésztőszervi, nyálkahártya, légzőszervi).

 

Mivel ez az ő felelősségi körükbe tartozik, rendelkeznek-e a felhasználók a populációnak az eredeti beoltáshoz képest az idő múlásával mutatott fejlődésének és változásainak nyomon követésére szolgáló eszközökkel? Ismeri a patogén hatóerejét és a fertőző dózist?

 

A kanadai IRSST intézet az egyéni védőeszközök viselésére vonatkozó általános francia ajánláson túlmenően szélesebb körű megelőző intézkedéseket javasol.

Lásd: www.irsst.qc.ca  A biológiai zsírtalanító szökőkutak biztonságos használata. Az alkatrészek fúvóval történő szárításakor légzésvédőt vagy maszkot kell viselni.

 

Olvasnivaló

„Voyage au pays des bactéries” (Utazás a baktériumok országában)

szerző: Christine DAVID Az INRS szakértői részlegének mikrobiológusa

 

__________________________________________________

 

LENYELÉS VESZÉLYE H 304

 

INNI vagy NEM INNI – Múltbéli anekdoták az oldószerek lenyelésének kockázatáról

 

Az üzemanyag leszívása olyan gyakorlat, amely valószínűleg az első világháborúból ered. Ez a gyakorlat folytatódott, különösen a szűkös időszakokban, mint például 68 májusában. Franciaország kifogyott az üzemanyagból. Így a „szippantás” volt az egyetlen lehetőség. A rossz útra tévedő üzemanyag kockázata magas volt.

Mi köze van mindennek az ipari oldószerekhez? Egész egyszerűen az, hogy ugyanúgy szénhidrogén oldószerekről van szó.

A 70-es években éppen csak elkezdtem dolgozni. Gyakran használtunk szénhidrogéneket. Továbbra is jelen vannak a fémfeldolgozáshoz használt zsírtalanító szerek és evaneszcens folyadékok készítésében, valamint a zsírtalanító oldószerek formulázásában.

Az alapvető oldószereket szállító tartálykocsik sofőrjei gyakran ugyanazzal a termékkel töltötték fel a tartályukat, amit szállítottak, hogy ne kelljen külön tankolni menniük. Az okaik sokfélék lehettek...

Mára ezek a gyakorlatok szerencsére eltűntek. A tartályokhoz való hozzáférés védett, így lehetetlen az üzemanyagot leszívni, hacsak nem Ön a jármű kulcsainak birtokosa. Az alacsony üzemanyagszintet jelző műszerek és figyelmeztető rendszerek rendkívül hatékonnyá váltak, és a vámhatóságok rendszeresen ellenőrzik az üzemanyagként vagy oldószerként használt szénhidrogének tárolását és mozgását.

Az ipari környezetben azonban továbbra is fennáll a toxikológiai kockázat.

Ha egy nagyobb tartályból kisebbet töltünk fel, például a könnyebb kezelhetőség érdekében, azt frakcionálásnak nevezzük.

A frakcionálás veszélye akkor nagy, ha a frakcionálást olyan palackba végzik – és ez már megtörtént a múltban –, amely olyan italt tartalmazott, amely...

A frakcionáláshoz használt csomagolások újracímkézése nem általános gyakorlat. Pedig annak kéne lennie.

 

A CLP által bevezetett H304 „Lenyelve és a légutakba kerülve halálos lehet” mondatban pontosítani kell a következőket

Tilos meginni

Tilos felszívni

Tilos frakcionálni

 

Ide tartozik minden szénhidrogén-tartalmú zsírtalanító oldószer, amennyiben viszkozitása kisebb, mint KV 20,5 mm2/s-1, ami szinte mindig így van.

 

Mi a félrenyelés kockázata?

A félrenyelés elsősorban nyelési rendellenesség. Az ételbólusza a gége, majd az alsó légutak felé irányul.

A félrenyelés tehát mindig lehetséges, étellel vagy folyadékkal.

Ha az elzáródást megszüntető technikák (LVA) technikákat gyorsan alkalmazzák, akkor szilárd vagy pasztaszerű élelmiszerek esetében eredményeket érhetnek el, de folyadékok esetében gyakorlatilag hatástalanok, oldószerek esetében pedig teljesen hatástalanok.

 

Jacques P. TARDIF

 

 

Napi 8,3 liter vagy annál több víz lenyelése halálos lehet.

MARCELO DUHALDE 2013. március

 

__________________________________________________

 

CMR

(rákkeltő, mutagén, reprodukciót károsító)

 

Egyes vegyszerek (anyagok vagy készítmények) közép- vagy hosszú távon rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító hatásúak. Ezek az úgynevezett CMR-ek.

Elengedhetetlen ezek azonosítása, azaz a felhasznált termékek és az expozíciót kiváltó munkakörülmények leltárba vétele. Amennyiben a munkahelyen CMR-ágenst észlelnek, azt meg kell szüntetni vagy ki kell váltani minden olyan esetben, amikor ez technikailag lehetséges.

 

http://www.inrs.fr/risques/cmr-agents-chimiques/ce-qu-il-faut-retenir.html

 

A CMR-anyagok teljes listája, amelyet a CLP 2016/1079 műszaki fejlődéshez való 9. hozzáigazítással frissítettek, az alábbi weboldalon tekinthető meg:

CMR-anyagok listája

 

http://www.prc.cnrs-gif.fr/spip.php?rubrique14